Ez nem mehet így tovább! Úgy döntöttem, átveszem az irányítást, és varázsolok egy kis nyári hangulatot. Mert mint tudjuk – leírták a nálunk (de legalábbis nálam mindenképpen) bölcsebbek -, hogy a dolgok fejben dőlnek el.Tegnapelőtt havazott, tegnap szikrázóan sütött a nap, ma meg ez a romlott tejszínhabra emlékeztető szín. Tarthatatlan! Jöjjön nyári íz és illat, aztán majd az évszakváltás igazodik hozzám.
Akkor hajrá, süssünk kürtőskalácsot! Idézzük fel a nyári vásárok hangulatát illatokkal, ízekkel! Egyébként nem biztos, hogy normális vagyok. Nagytakarítás közepén (szerintem megvár minden porcica), elintézendő hivatalos ügyek közepette (talán nem jár le minden határidő), és húsvét közeledtével (akkor is eljön, ha nem töröm össze kezem-lábam), elkezdek kürtőskaláccsal pepecselni. Nem baj, majd a hangulat meghozza a munkakedvemet! És már csiklandozza is az orromat az összetéveszthetetlen illatfelhő.
Már a sütőben…
Nem, most nem akarok a rengeteg kalóriára gondolni. Majd holnap meg eldöntöm, hogy tornázom. Vagy azt, hogy elmegyek futni. Hátha olyan jól sikerül a varázslat, hogy a nap is kisüt majd. Persze a pocsolyák kerülgetése sokkal több zsírt éget el, mintha csak kullognék az orrom után, de azért nem akarok ronggyá ázni. Ízpróba?
Megérte!
Mennyei! Máris jobb a hangulatom. Már a vécépapír-gurigák újrahasznosítása kapcsán született ellenérzésemet is el tudtam felejteni. Mégis jó ötlet volt ez a varázslósdi. 🙂
