Pár nappal ezelőtt egy tévéműsorban a pimaszságról láthattunk képeket. Jogtalanul elfoglalt, mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyekről, az utcákon marékszám eldobált csikkekről. Egy régebben elmentett cikk jutott eszembe, és a súlyos tízezresek, amelyeket elfüstölünk.
Nem szeretnék senkit leszokásra buzdítani, nem tisztem. Felnőttek vagyunk magunk döntünk a saját életünkről. (És őszintén szólva, néha én is nyúlok a doboz után. Szerencsés esetben nem találok öngyújtót, így a művelet meghiúsul.) Az már sokkal elgondolkodtatóbb, hogy az épületekből kitiltott dohányosok az utcára szorultak, és hamutartó hiányában a csikkek legtöbbször a földön landolnak.
Flore Garcia Bour, egy francia egyetemista, a dohányosok rendetlenségére, az eldobott cigarettavégekre akarta felhívni a figyelmünket. Egy “sikkes csikkes” ruhát készített az utcán heverő alapanyagokból. Nem volt nehéz dolga, hiszen – mint internetes oldalán beszámolt róla – húsz perc alatt 560 csikket sikerült összegyűjtenie.
http://vfare36.wordpress.com/2011/05/20/parisian-designer-flore-garcia-bour-designs-dress-with-cigarette-butts/
Ez a darab nem lesz az év modellje sem itthon, sem külföldön, pedig igen tartós. Az utcán eldobott csikkek ugyanis legjobb esetben másfél év alatt bomlanak le, rosszabb esetben tizenkét éven keresztül is szennyezik a környezetet. Sajnos, ennek az egyedi “koktélruhának” a magyar változata is gond nélkül elkészülhetne, a “hozzávalók” nálunk is megtalálhatók.
Apropó…koktélruha! Szerény számításom szerint, egy csinos (bár nem a legmárkásabb) koktélruha árát füstöli el egy dohányos, egy-két hónap alatt. De számolhatunk akár könyvben, mozijegyben, vagy szükség esetén a gyerekek menzai díjában is. Ki erre, ki arra spórolhat(na!).
Jobb ötlet híján – újév még messze van -, a húsvéti nyúlnak fogadtam meg, hogy hétvégén kiállításra megyek. Belépő = egy doboz cigaretta ára. A csikkek eldobásával kapcsolatban nem kell fogadkoznom, eddig sem tettem. Aztán ezt ügyesen megcsinálom, és jöhet a következő cél: a koktélruha! Vagy valami más…
Kis célok, azonnali döntések, és a siker nem marad el. Mert ugye:
“Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy, és használj bármilyen eszközt, ami csak a kezedbe kerül, hiszen a legjobb szerszámokat útközben úgyis meg fogod találni.” (Napoleon Hill)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: